Időpont: Június 27., vasárnap; Helyszín: Ötödik sugárút 656 – Gázlámpás Negyed, San Diego

 Pótcselekvések hálójában

A vasárnap reggel és a délután hamar elröppent. Baseball-meccsek a tévében, The New York Times, szendvicsfalás, futógép, s egy kis szakma. Estefelé Jack újra fellépett egy társkereső oldalra. Kifizetett egy teljes hónapot, s böngészett az élőszóban bemutatkozó hölgyek között. A meghallgatott nők egyáltalán nem jöttek be neki. Tett egy új próbát, szűkítette a keresési paramétereket: beikszelte, hogy diplomás, huszonhat és negyven közötti, lakóhelyként pedig Dél-Kaliforniát. A hölgyek között megpillantott egy Nicole nevűt. Ráklikkelt, s a szőke hölgy megszólalt. 

- Üdvözöllek Jack, nagyon örülök, hogy felkeltettem az érdeklődésedet. Harminchat éves tanár vagyok. Los Angelesben élek, egy középiskolában tanítok. Elváltam, van két iskoláskorú gyermekem. Igényes vagyok a leendő partneremre, s elvárom, hogy te is igényes légy.

Jack pislantott egy nagyot, s kereste a mondat második felének az értelmét. Ez nyilván azt jelenti, hogy a hölgy csinosnak gondolja magát, hiszen egy igényes férfi nyilván egy ilyen nőt szeretne.

- Az anyagiak nem érdekelnek – folytatta – én az igaz szerelmet keresem. Jack, ha hetven és kilencven kiló közötti és százhetven és kétszáz centiméter közötti vagy, lehet, hogy te vagy az, akit a sors nekem rendelt.

Ez csak valami vicc lehet – gondolta Jack, s nem is gondolt bele, hogy a kilók és szerelem hogyan férnek egy mondatban össze.

- Légy független, s lehetőleg ne legyenek gyerekeid, vagy ha vannak, akkor az édesanyjuk nevelje őket – folytatta a „megnyerő” bemutatkozást a tanárnő. - Szeresd a kalandokat, ahogy én is szeretem őket.

Jack itt is elgondolkodott. „Ez a nő vajon a nyitott házasságra gondolhat?”

- Remélhetően a rák jegyében születél, esetleg skorpió is lehetsz. Hinned kell az ezotériában.

Ez már sok volt Jack számára, s egyelőre el is ment a kedve a társkeresésétől.

„Majd holnap folytatom” – tologatta a problémát. De eszébe jutott egy ötlet, s tett még egy próbát mielőtt kilépett volna a randi vonalról. Keresési kritériumként beírta még a ’Nicole’ és a ’San Diego’ szavakat. Görgette lefelé a kurzort a Nicole-ok listáján. Egy fényképnél, hirtelen kimerevedett a tekintete, azt hitte, hogy azt a Nicole-t látja, akiről mostanában álmodozik. De sajna nem ő volt. Csak egy kicsit hasonlított. Ráklikkelt a képre.

- Üdvözöllek, Jack! – szólaltak meg az erotikus ívű ajkak. - Köszönöm, hogy benéztél hozzám. Sajnos, mostanában nagyon szomorú vagyok. Elhagyott az a férfi, akiről tíz éven keresztül azt hittem, hogy szeret. Ha nem éltél át még hasonlót, nem értheted, hogy miről beszélek.

 „Dehogynem, én is ugyanebben a cipőben járok” – motyogta magában Jack. A nő csak beszélt és beszélt, a férfi pedig figyelte. Kissé monoton hangon adta elő, hogy a partnernek milyen lelki tulajdonságokkal ajánlatos rendelkeznie, de a mondatainak tartalma kifejezetten intellektuális és egyben buján szenvedélyes volt. Figyelmesen megnézte a szemét, úgy tűnt, mintha a monitorról olvasna. Biztosan előre megírta a szöveget, hogy szépen el tudja mondani – gonoszkodott magában. Ekkor észrevette, hogy a nő online van. Habozott egy kicsit, aztán elhatározta magát, s megnyomta a „kontakt” gombot. Egy rövid idő után a nő ugyanezt tette, s valós időben álltak szemtől szemben egymással. Egész csinos – csettintett egyet magában Jack.

- Szia, Jack! – mondta a nő érzéki pillantással. Úgy látom, hogy te már ismered az én sztorimat, rólad viszont gyakorlatilag semmi sem tudható.

- Szia. Hasonló a tiédhez, annyi különbséggel, hogy az én történetem jelenleg zajlik.

- Szegénykém. Hol laksz?

- Gázlámpás Negyed.

- Komolyan? Közel van hozzád az Gaslamp strip club?

- Pár száz méter.

- Mit szólnál egy kis italhoz?

„Hú, de rámenős – gondolta Jack, s gondolkodóba esett.

- Nem is tudom. Nagyon fáradt vagyok – válaszolt mentegetőzve.

- Ugyan már, Jack. Az életben váratlanul adódnak a nagy lehetőségek. Nem szabad elszalasztani őket, mert örökre elvesznek. Kapd össze magad.

Mit veszthetek, ha megiszok egy italt?” - mérlegelte, majd egy rövid idő elteltével „rendben”-nel válaszolt.

- Húsz perc?

- Ott leszek – mondta fel sem ocsúdva az események ilyetén sebességre való kapcsolódásából.

A nő úgy érthette, hogy húsz percet késni fog, mivel pontosan így érkezett. Semmi bocsánatkérés, ehelyett inkább teátrális mozdulatok, s az átlagtól mélyebb hangerő. Meg sem várta, hogy a férfi megkérdezze, mit kér, már rendelte is a konyakot.

- Az a múltkori pasi nem jött be? – gonoszkodott vele a bárpultos.

- Ne is mondd Phil, csak megjátszotta a nagymenőt – kacsintott rá a nő.

Jacknek egy olyan furcsa és kényelmetlen érzése támadt mintha az itt megjelenő hölgy és az ismerkedési oldalon bemutatkozó személy az Ég és a Föld viszonyában lenne egymással.

- Szóval, te is a közelben laksz? – kérdezte flegmán a nő.

- Ühüm – hangzott a megerősítő válasz.

- És mi a te sztorid, mellesleg? – kérdezte a nő a szemét mélyen Jackébe mélyesztve.

Volt valami vonzó ennek a nőnek a viselkedésében. A saját köreiben nem találkozott ilyen modorral. Volt a nőben valami nagyon erotikus és bizonyos szögből kifejezetten szépnek is tűnt.

- Nem hiszem, hogy érdekes történet – próbálta terelni a témát a kérdezett.  

- Dehogynem, nagyon is érdekel – biztatta a nő. – Csak igyunk közben, így könnyebben megy az ismerkedés.

Jack elkezdte mesélni a történetét, s a nő látszólag figyelt is. Idővel, a férfi egyre nehezebben ejtette ki a szavakat, a nő pedig egyre gyakrabban és hangosabban kacagott. Jack rövidre vette az utolsó hetek eseményeit, s nem említette meg a másik Nicole-t. A végén megjegyezte, hogy nagyon tetszett neki a nő bemutatkozó szövege. A nő nagy ívű legyintő mozdulattal fejezte ki, hogy ugyan semmiség. Aztán elkezdtek mindenféle témáról beszélni, amelyeket az alkohol varázsolt különlegessé. Az ismerkedők székei közelebb kerültek egymáshoz, s a pár női tagja egyre inkább a férfi vállán nevetett a poénokon. Jack az idő haladtával még szebbnek és vonzóbbnak látta a nőt, de még mindig nem tudta feloldani a bemutatkozó szöveg szelíd intelligenciája, és az itt produkált harsány személyiség közötti ellentmondást. Ez azonban egyre kevésbé lett számára fontos. Felbátorodott, s egy összehajló nevetés közben megfogta a nő lábát, s elkezdte simogatni. A nő mélyen a szemébe nézett, s pajkosan rendre intette. A férfi ujjai egyre közelebb kerültek az intimitás háromszögéhez, de nem találkoztak határozott ellenállással. Amikor elérte a célt, a nő szemei és ajkai hirtelen színpadiasan elaléltak, karjai pedig közelebb húzták a simogató kéz gazdáját.

- Ki lakik közelebb, én, vagy te? – kérdezte egzaltáltan a nő.

- Te – mondta határozottan a férfi. A nő nem tiltakozott, pedig fogalmuk sem volt arról, hogy a másik hol lakik.

- Akkor menjünk hozzám – mondta határozottan, s szabályosan húzta maga után a férfit.

A nő valóban közelebb lakott, lényegében a bár szomszédságában. A friss levegő egy kissé felélesztette az ősi ösztön gyakorlását tervező párt. Nicole a rövid úton bevallotta, hogy a szöveget a diplomás barátnője írta, s nagyjából igaz is. Jack nem feszegette, hogy melyik része nem helytálló, de a barátnő diplomásként való említése azt sugallta, hogy a barátnő barátnőjének ez a fokozat hiányzik, pedig a bemutatkozásban valami irodalmi háttér sejlett fel. Nem számít, e pillanatban nem értelmiségi csevegésre mennek. Három biztonsági zár kattanását követően beléptek a lakásba. Csak rövid ideig égtek a fények, de ez elegendő volt ahhoz, hogy Jack megállapítsa, a nő a lakhelyét a saját személyiségére alakította. Élénk színek, főként bordó, dominálták a hálószobát, ami régebbi korok hangulatát kölcsönözte a helyiségnek. Még a szoba átható parfüm illata is bordó volt. A bútorok modern formája jelezte azonban, hogy igenis a jelenben vagyunk, amit Jack egyéb jelekből is megtapasztalt. A nő ugyanis nem sok időt hagyott neki az elmélkedésre, hanem rávetette magát, s szabályszerűen lecibálta róla a ruháit. Jack is belemelegedett, a vetkőztetés során keményen megmarkolta a nő azon testtájait, amikkel a férfiak nem rendelkeznek. Patricia durvaságnak tartotta az ilyen heves mozdulatokat, a szenvedélyes nő viszont kifejezetten élvezte. Jack minden mozdulatára, érzéki sóhajokkal reagált, sőt biztatta is a férfit a folytatásra. Néha megjátszottnak tűntek a nyögdécselések, de Jack nem foglalkozott vele. A nő határozottan megmarkolta Jack merevedő végtagját, s fel alá mozgatta, ami rég tapasztalt kéjes érzést keltett benne. Örömmel nyugtázta, hogy nincs semmi gond. A behatolás is sikerült.

„Nincs semmi baj, végig tudom csinálni” - hajtogatta magában. Rutin híján azonban nem tudta még a főszabályt: tilos ilyenkor a potenciára gondolni, mert az szégyenlős és könnyen lekonyul, mint ahogy jelen esetben is történt.

A nő különböző technikákkal próbálta az újraélesztést, de nem sok sikerrel. Jack szörnyen kínosan érezte magát, s kifogásként hol az alkoholt, hol a stresszt emlegette öltözködés közben, míg a nő csalódottan és kielégítetlenül feküdt tovább az ágyon, ködös tekintettel maga elé nézve. Nem is köszönt, csak elfordulva intett, amikor a férfi távozott.

- A fene vigye el! Vennem kell Viagrát – bosszankodott az éppen kudarcot vallott.               

Jack hazatért, ledobta a ruháit, elment a fürdőszobába, s a zuhany alatt próbálta befejezni, amit a nőnél elkezdett. Az impotencia egyik oka – főként egy bizonyos kor után – az attól való félelem, hogy a partner csalódni fog, ha nem sikerülne a dolog. És az ördögi kör rendszerint beteljesíti magát, a kudarc csalódottságot, a csalódottság pedig újabb kudarcokat szül. De ez a kör e pillanatban nem pörög, hiszen Jack egyedül van. Patricia elhidegülése után elkezdte újra gyakorolni a serdülőkorában megszerzett képességeit, s most sem okozott neki különösebb problémát a végállapotba jutás. Kijött a zuhany alól, gyorsan megtörölközött, majd az ágyba, s onnan az álmok világába huppant. Álmában az „igazi” Nicole beszállt James autójába anélkül, hogy Jackre nézett volna, pedig ott állt a közelben, s integetett. Az autó elindult, szép lassan haladt, majd végül a ködbe veszett. Valahogy egyértelmű volt, hogy a kocsi soha nem fog visszatérni, a női utas végérvényesen kilépett Jack életéből. Ez a jelenet az alvó férfiban rendkívül intenzív vágyakozó érzést okozott. Ilyen lehet a Pokol: soha ki nem elégülő sóvárgás – gondolta felébredvén, majd megtörölte kezével a gyöngyöző homlokát. Akkor voltak ilyen álmai, amikor az édesanyja meghalt. Az egyik legszörnyűbb az volt, amikor egy végtelen mezőn álltak a szüleivel. Az édesapja hívogatja egy tállal a kezében, amelyen kedvenc juharszirupos palacsintája van. Ő azonban az édesanya után fut, aki eltűnik ugyanabban a tejsűrűségű ködben, mint az autó az imént. Felébredvén elhatározta, hogy feltétlenül ki kell törölnie Nicole-t az emlékeiből, de még nem tudta, hogyan.

   ♦ Néha a mellékvágányokon is érdemes időzni  ♦