Időpont: Július 27., kedd; Helyszín: Rendőrőrs, San Diego

A gyurma alakváltozásai

Reggel jött érte az őr, de nem a laza.

- Úgy tudtam, hogy ma nem lesz kihallgatás – játszotta a tudatlant, pedig tisztában volt vele, hogy csak az ügyvéd jött, hiszen ezt beszélték meg tegnap.

- Sears úr keresi – mondta kelletlenül a rendőr. Megérintette az érzékelőt a mágneskártyával, kinyitotta a cellaajtót, majd Jack kezére pattintotta a bilincset. Visszacsukta a cellaajtót, mivel másik vendég is volt benn.  Következett a számzáras ajtó, a rendőr beütötte a nyolcjegyű számot, úgy, hogy közben Jacknek a másik irányba kellett néznie, hogy ne lássa a számokat. A rendőr teste egyébként is eltakarta a készüléket, csak formalitás volt, az elfordulás.  Bementek a tárgyalóba. Itt levette a bilincset, s leültette Jacket. Az ügyvéd már ott volt. Kissé szuszogott, mert sietett, el ne késsen.

- Nem tudtam leszedni a számkódos gyurmát, a celláé viszont itt van – nyújtotta oda Jack az eszközt az ügyvédnek.

Hosszú csönd ült a kihallgató szobára. Mindketten tudták, mit jelent ez. Ha bevallja a bűnösségét a szérum hatására, azonnal elszállíthatják a börtönbe, ott őrzik a bírósági eljárás alatt, s nyilván ezt követően is. Onnan pedig nincs kiút. Úgy volt, hogy ma megpróbál még egyszer bejutni az ügyvéd, s hozza a mágneskártyát és a számzáras ajtó kódját, de ez utóbbihoz nem lett meg a gyurma.

 - Eljövök ma még egyszer, s hozom a mágneskártyát. Remélem, hogy beengednek. Feltétlenül szerezze meg a gyurmát most befelé, vagy majd kifelé jövet. Délutánig kitaláljuk, hogyan jut el az információ önhöz még ma este.

Motozás, ajtónyitások, cella-rács zárja kattan. A gyurma nem lett meg. Még egy lehetőség, amikor délután jön az ügyvéd.

A délutáni vizitet jelentették a felügyelőnek, aki engedélyt adott az ismételt látogatásra. Jack nagyon izgult. Odanyúlt a kód dobozához, de az őr rászólt, hogy ne piszkálja. Ismét kudarc. Leült az ügyvéddel szemben, s széttárta a karját. 

- És most? - kérdezte.

- Van, amiben haladást értünk el. Itt van például a mágneskártya – mondta Ted Sears ügyvéd.

- Ezt hogy viszem be? Összegyűrjük, látja így – mondta az ügyvéd, s a tenyerével összenyomta a rugalmas plasztik kártyát. – Majd belegyömöszöljük egy kis zacskóba és lenyeljük. Erre viszont most nincs idő, s nincs is értelme, ezért a szájában kell tartania.

Jack elgondolkodott, hogy mi történik akkor, ha az őr beszédes kedvében lesz. Az ügyvéd azonban nem hagyta sokáig töprengeni.

- Milyen ház látható a börtöncella ablakából? – kérdezte.

- Egy négyemeletes, fehérfalú épület van ott.

- A szerdai kihallgatásra szerezze meg a gyurmát. Szerda este pontban tízkor figyelje a falat. A számzáras ajtó nyolc számjegyű kódját lézer jelekkel fogjuk az ön számára elküldeni. A számjegyet a rövid villanások száma adja meg. Tehát, például a hetes számot hét villanás. A számok között pedig hosszabb szünet lesz.

- Rendben, értem – mondta Jack.

Ehhez azonban meg kell szereznie a kódleolvasót, de ez nem fog menni, sőt, abban is kételkedett, hogy a szerda éjszakát még a cellában fogja tölteni. Jack bekapta a szájába az összegyűrt mágneskártyát miközben az ügyvéd hívta az őrt. Bilincs kattan, motozás, irány a cella.

A szigorú rendőr barátkozni akart, s ezt kérdezte:

- Izgul még?

Jack csak sóhajtott egyet, mivel a szájában lévő bűnjeltől beszélni nem tudott. Megúszta. A nappal búskomor unalomban, az éjszaka pedig ismét rémálmokkal volt telített. Ráadásul a cellatársa beszélt álmában. E két ok miatt többet volt ébren, mint amennyit aludt.

   ♦ Egy bonyolult terv könnyen besülhet ♦