1. Genomika: a genom (össz-DNS) szerkezetét és működését vizsgáló tudományterület. Itt a DNS bázissorrendjének ismeretében következtetnek egy egyén betegségekre való hajlamára. Bázisok: a DNS-t négyféle bázis építi fel (A, T, G, és C). Három bázis határoz meg egy aminosavat (például ATG a metionint). A fehérjéket húszféle aminosav épít fel. A fehérjék specifitását az aminosav összetétel határozza meg, az aminosav összetételt pedig a DNS bázis sorrendje.

2. Génterápia: a beteg sejteket idegen gének bevitelével gyógyítják meg. Terápiás hatású gén lehet például egy az adott sejtben mutációt szenvedett gén működőképes változata. E géneket rendszerint genetikai módszerekkel megszelídített vírusokkal viszik be a szervezetbe.

3. Vírus vektor: olyan genetikailag módosított vírus, melynek segítségével idegen géneket lehet sejtekbe bevinni.

4. Növekedési faktorok: ezek a molekulák a sejtek osztódását és specializált sejtekké való átalakulását szabályozzák. E fehérjéket a növekedési faktor gének kódolják.

5. Specializált sejtek: a feladatuk elvégzésére kész, teljesen elkötelezett sejtek, például hámsejtek, idegsejtek.

6. Epigenetika: A DNS és az azt körülvevő hiszton fehérjék kémiai módosulásait kutató tudomány terület. 

7. Őssejtek: a specializált sejtekké való átalakulás előtti állapot bizonyos stádiumaiban lévő sejtek. Az indukált pluripotens őssejteket mesterségesen állítják elő. Ezek a sejtek szinte minden más sejttípussá átalakíthatóak.

8. Mutáció: A DNS bázissorrendjének megváltozása.

9. retrovírusok: például a HIV, az AIDS vírusa is ebbe az egyszálú RNS-t tartalmazó vírus családba tartozik.

10. Epigenetikai memória: A DNS és a DNS-t burkoló hiszton fehérjék kémiai módosításainak mintázatai a sejtek osztódása során megmaradnak. Ezért lesz egy hámsejtből két másik hámsejt, s nem például májsejt, holott minden sejttípus azonos DNS-el rendelkezik. A DNS-re metil csoportok, a hiszton fehérjékre pedig metil- és acetil csoportok, valamint egyéb molekulák (úgynevezett epi-jelek) kötődnek. A kémiai módosítások szerepe a gének kifejeződésének szabályozása, s ezáltal a sejttípus és a sejtműködés meghatározása.

11. Az MRI a mágneses rezonanciás képalkotás rövidítése. A technika lényege az, hogy a vizsgált testrészt egy erős mágneses térbe helyezik. A mágneses tér elbillenti a víz hidrogénatomját alkotó proton tengelyének irányát, amely a visszabillenéskor energiát sugároz ki. Ezt az energiát tudjuk mérni, s ezáltal feltérképezni a vizsgált testrész háromdimenziós szerkezetét.

12. Glioblastoma multiforme Ez a daganat az agy leggyakoribb és legagresszívebb ráktípusa. E ma még gyógyíthatatlan rákbetegségnek eddig nem ismert öröklődő formája, s semmilyen környezeti és életmódbeli hatásról sincs tudomásunk, ami egyértelmű okként szerepelhetne a betegség kialakulásában. Hasonlóan más betegségekhez, például az Alzheimer-kórhoz - a herpesz vírusok esetleges szerepét illetően merült fel itt is a gyanú. A leggyakoribb típusánál az epidermális növekedés faktor receptor (EGFR) túltermelődése figyelhető meg, ami a betegség közvetlen okaként szerepel. Az emberi tumorok felében mutáns p53 gén viszont a glioblasztóma esetében normálisan működik.

13. A Stockholm szindróma egy olyan lelki folyamat, melynek során a fogvatartottak megkedvelik a fogvatartóikat, sőt az ellenkező neműek bele is szerethetnek azokba. Ez az érzés még a szabadulás után is megmaradhat.

X. A rekombináns géntechnológia egy olyan tudományterület, ami a DNS megváltoztatásával foglalkozik.