Időpont: Július 6-8., keddtől csütörtökig; Helyszínek: Salk Intézet, La Jolla &Ötödik sugárút 656 – Gázlámpás Negyed, San Diego

Nicole egész kedden nem jelentkezett. A férfinak eszébe jutott, hogy megtudakolja, egyáltalán dolgozik-e a lány, de aztán elvetette az ötletet. Szerda … semmi nem történt. Jack egyre idegesebb lett, de nem tett lépéseket, hogy kiderítse, az intézetben van-e egyáltalán Nicole. Éjszaka feszült volt, csak hajnali négyre sikerült elaludnia. Nem volt könnyű az ébredés. A vezetési stílusa pedig kifejezetten életveszélyesnek tűnhetett a többi autós számára. Háromszor is rádudáltak. Kétszer beragadt a zöld lámpánál, egyszer hirtelen váltott sávot irányjelzés nélkül, különben túlment volna az autópálya lejárón. Egyszer pedig majdnem belerohant az előtte haladó autóba, mert nem vette észre időben a féklámpák villanását. Végre beért az intézetbe. Mary nyersen megmondta neki, hogy az utóbbi időben úgy néz ki, mint egy mosott rongy, s hogy nem kellene úgy aggódnia, vannak más nők is a világon. Ezen a kijelentésen Jack eltöprengett a liftben. Vajon Patriciára gondolhatott Mary, vagy esetleg tudott Nicole-ról? Ha igen, akkor honnan? Jack nem tudta, hogy az idős nők bölcsessége az életből merít.

Jack bement az irodájába, de mielőtt magára csukta az ajtót a titkárnője ráköszönt.

- Ó, bocsáss meg Julie, nem vettelek észre. Jó reggelt!

- Minden rendben van Jack? – kérdezte a titkárnő aggódva, hiszen a főnöke közvetlenül mellette haladt el, észre kellett volna, hogy vegye.

- A tegnapi éjszaka elég zűrösre sikerült, kicsit fáradt vagyok. Ennyi az egész - mondta Jack, de az érvelés nem csökkentette Julie aggodalmát. Kedvelte Jacket, sőt, talán nem mélyebb érzelmei is voltak a főnök iránt. Mindenesetre tisztában volt azzal, ha új főnök jön, akkor az ő helye bizonytalanná válik. A titkárnői a legfontosabb bizalmi állás egy intézetben. A tekintélyelvű főnökök érzékeltetik is ezt a munkatársakkal, a titkárnő pedig kihasználja kivételezett helyzetét, még a posztdoktoroknak is dirigál, és undokoskodik velük. Ezért a pozícióért persze neki kell szállítania a főnöknek a munkatársakról való információkat, ami – tegyük hozzá - nem teljesen a titkárnők kedve ellen való. A munkatársak persze nem ilyen finoman interpretálják a helyzetet. Jack intézete nem ilyen volt. Julie soha nem lett volna képes ilyesmikre, s Jackben nem is lett volna fogadókészség erre. Matt titkárnője egy másik típust képvisel. Gyakran előfordult, hogy amikor a professzort a titkárnőn keresztül kereste, akkor a hölgy mindig érzékeltetni akart valamit a főnökéről. Például, hogy „áh, ő már évek óta nem végez kísérletes munkát”, vagy, hogy mostanában korán jár haza, vagy azt sugallta, hogy nagy ám az érdeklődés a fiatal hallgatónők iránt. Jack ki nem állhatta az ilyet, legszívesebben elmondta volna Mattnak, mit művel az a nő, aki elvileg a legfőbb bizalmasa kellene, hogy legyen az intézetében.

Jack behúzta az ajtót és tanakodni kezdett. „Az nemigen fordulhat elő, hogy Nicole fogta magát és lelépett. Nem hagyhatja cserben a projektet”. „Ha mégis ez lenne a helyzet, biztos an megmondta volna Mattnek, ő pedig nyilván átszólt volna nekem, hogy egy másik embert kell keresnie a témára. Itt van egyáltalán Matt?” – kérdezte magától, s hirtelen eszébe jutott a hibernációs projekt és a durva arcú emberek. „Remélem, nincs semmi gond. Felhívom az öreget.”

- Szia, Matt! Mi újság? Nem kezdjük a projektet?

- Már mondtam neked Jack, elkezdtük a projektet – áradt át a vonal másik végéről Matt jókedve. - Jelenleg az ismeretgyűjtés fázisában vagyunk. Adtam Nicole-nak tíz napot, hogy töltse fel magát a szükséges tudással, olvasson annyi szakirodalmat, ami belefér abba a szép buksijába. Főként otthon készül. Azt hittem, hogy említette neked a dolgot, mivel mindig együtt lógtok.

- Nem, nem mondta – reagált Jack döbbenten a megjegyzésre.

- Holnap bejön, ha szeretnél vele beszélni – folytatta az öreg.

- Oké, rendben – hebegte Jack.

 „Jól van nincs gond, nem szökött meg a lány, s Matt is él” – gondolta Jack kissé megnyugodva. Valójában a Mattért való aggódása csak önámítás volt, egy pillanatig sem gondolta komolyan, hogy baja lehet. Nicole-ról kellettek az információk. A csütörtök is eseménytelenül telt el. Jack nagyon ideges volt. Hallotta az ajtón keresztül, hogy Julie azt mondja Gerrynek, hogy jobb, ha most nem zavarja a főnököt, aki nem is zavarta ezért. Jack felhívta Gerryt, hátha valami fontos dologról van szó. Csak az eredményeit akarta megmutatni. Jack egy kis halasztást kért tőle.

   ♦ A halál húzza maga felé az életet. Tartsd ellen a kötelet, amíg csak tudod ♦