2. Ég és Föld - 2292
A második kötet műfaja - mivel a távoli jövőben játszódik - sci-fi, de fő mondanivalói a mai társadalomra is érvényesek. Éppen ezért íródott. E kötet az ember két lehetséges jövőbeli útját mutatja be. Az egyik út az elbutuláshoz és civilizációs hanyatláshoz, a másik pedig a tiszta ész uralmához és társadalmi felemelkedéshez vezet. A butaság nyilvánvalóan elkerülendő. De vajon üdvözítő az, ha az ész dominál az érzelem felett? Egyáltalán ez a választás? A válaszhoz „sajnos” el kell olvasni majd ezt az írást. Annyit elárulok, hogy nem szeretem a sztereotip megoldásokat. Kedvelem viszont a realitás talajáról kiinduló logikusan felépített történeteket.
3. Algoritmus
A harmadik kötet egy vérbeli science fiction. Egy idegen civilizáció készül kolonizálni a Földet, sőt az egész világot. Ne számítsunk azonban gusztustalan férgekre, csöpögő szájú alienekre, kegyetlen predátorokra, sem az energiaforrásainkra áhítozó lényekre, akik ugyan tőlünk jóval fejlettebbek, de a hadi-központjukat mégsem tudják megvédeni néhány amerikai hőssel szemben. A helyzet sokkal érdekesebb lesz. Az élet logikája különleges – a földiére látszólag szinte semmiben nem hasonlító - lényeket képes teremteni. A lényeg az, hogy egy ilyen szervezet létezése az Univerzumban érvényes természeti törvények alapján magyarázható legyen. Az idegen organizmus megismerése a saját szervezetünk és elménk működését, sőt, az életünk értelmét is új megvilágításba helyezi. Az élet igazi lényege nem a fizikai testek létezése és működtetése, hanem információ-csomagok hatékony túlélése és generációkon keresztül való elterjedése. Erről a témáról az Algoritmus című kötetben olvashatunk majd.
4. Idegen Világok
A negyedik kötetben rendkívül különös világokba érkezünk. A fizikai és virtuális világok nehezen elkülöníthető birodalmai bukkannak fel a kimeríthetetlen tér, idő és információ kozmikus bugyraiban.
Párhuzamos valóságok
Gyerekkoromban rengeteget olvastam, közte kiváló tudományos-fantasztikus műveket. Úgy tűnik azonban, hogy mára a filmek mintha legyűrték volna a könyveket, ami önmagában még nem lenne nagy baj. A probléma az, hogy Hollywood gyűlöli a tudományt és annak művelőit. Egy tudós lehet haszontalanságokkal foglalkozó „lepkevadász”, einsteini frizurájú őrült idióta, de leginkább a Világ elpusztításán ügyködő gonosz figura. Mellékesen említem meg, hogy a kutatók által kifejlesztett technológiák teszik lehetővé, hogy ezeket az igazságtalan, előítéletes sablonokat elterjeszthessék róluk a világban. Az utóbbi években szinte kivétel nélkül csalódottan jövök ki a mozi teremből. Ilyenkor mindig elgondolkodom azon, hogyan lehetséges az, hogy dollármilliókból egy álomtechnikát varázsolnak a mozivászonra, de nem képesek megkérdezni egy szakembert, hogy tudományos szempontból legalább minimális mértékben korrekt-e a film. Általában a mondanivaló is sekélyes, mit számít akkor tudomány? - mondhatná egy mélyebb és racionálisabb tartalomra is igényes néző. Én úgy vélem, hogy lehet olyat alkotni, ami nem csupán a nagyközönség, de akár egy szakember számára is elfogadható. A sorozat egyes kötetei görbe tükröt tartanak az ember elé, ütköztetvén egymással a biológiai és a társadalmi lényét.
A kötetek egy sorozat részei, melynek címe „Párhuzamos valóságok”. Mi emberek és a többi földi élőlény egy a DNS-ünk által kódolt genetikai programcsomag utasításait hajtjuk végre. Amikor szeretünk, féltékenykedünk, intim percekkel töltjük az időnket, önzőek vagyunk, hatalomra törekszünk, vagy éppen befolyással kérkedünk, akkor nem teszünk egyebet, mint engedelmeskedünk egy rideg parancsnak, melyet a DNS-ünk az elménken keresztül osztogat. Az emberi agy működésének ellenőrzéséért egy vírusszerűen szaporodó kulturális szubrutin is harcba szállt, melynek neve mém. Különféle mémek és mém-koalíciók férkőznek be agyi szegleteinkbe, s alakítják át vágyainkat, gondolatainkat és viselkedésünket, mégpedig úgy, hogy közben azt gondoljuk, szabad akaratunkból hiszünk, cselekszünk, szeretünk és gyűlölünk. A mémek hatalmas embertömegek viselkedését képesek befolyásuk alá vonni és szinkronizálni a feladatnak megfelelően. Nem sci-firől van szó, ez történik ténylegesen napjainkban. Hollywoodi szupersztárok, szószékek, kormányzati és céges marketingesek terjesztik a leghatékonyabban a mém gyárak termékeit. Bővebben erről a második kötetben. A Földre érkező idegen lény egy fura mechanizmussal terjed az Univerzumban, ami izgalmas információkkal szolgál számunkra más esetlegesen létező világokkal kapcsolatban. Erről olvashatunk a harmadik kötetben. A Multiverzum számos potenciálisan létező civilizációjával foglalkozik a negyedik kötet, a múlt, a jelen és a jövő idő horizontjain keresztül cikázva. A történetek megdöbbentő életformákat mutatnak be. Az Univerzum sorsa, a valóságok párhuzamos természete, a fizikai és virtuális világok közötti átmenet bizonytalansága témakörök bukkannak fel az egyes fejezetekben.
